Hajunkról dióhéjban

A haj

haj az emberi fejen található szőrzet, amely mechanikailag is védi a koponyát. Emellett a kinézetünk meghatározó tényezője, a dús hajon, frizurán is múlik, hogy szépnek látjuk-e a másikat. Hajunk minőségét szüleinktől örököljük, de környezeti tényezők és a táplálkozás is jelentősen befolyásolják állapotát. Bár hajunk fényét elsősorban egészségi állapotunk és hangulatunk határozza meg, azért hajápolási szokásainkon is sok múlik.

Haj szerkezete:

A haj 97%-át keratin alkotja; a maradék 3% víz.

Rétegei a külső hámréteg, a  a középső hajkéreg, és a belső hajbél.

A külső hámréteget egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotják, amiket a faggyúmirigyek által termelt hajzsír von be. A haj fényessége ettől a rétegtől függ: ha a lemezkék szabályosan állnak, akkor a haj fényes, és selymes, de ha megsérül, akkor a haj töredezett, fénytelen és száraz lesz.

A haj rugalmasságáért és erősségéért a keratinszálakból felépülő hajkéreg felel.

A hajbélnek az a feladata, hogy összekösse a hajgyökeret és a külső részt, biztosítva az átjárást és szellőzést.

Más szempontból a haj két részből áll: az élő hajgyökérből, és az élettelen hajszálból.

A hajgyökér alsó része kiszélesedik, ez a hajhagyma. Ebben ül a hajszemölcs. Fölötte találhatók azok a sejtek, amik a hajszálat termelik. Ezek a mátrixsejtek gyors osztódásra képes alapsejtek.

A gyökér felső részén mirigyek termelik a haj zsírozására és a fejbőr kiszáradásának megakadályozására a faggyút. Alattuk hajmerevítő izmok csatlakoznak a hajgyökérhez.